A rejtvényfejtés is sport

Tavaly ősszel, a keresztrejtvény magyarországi megszületésének 100. évfordulóján Egerben rendezték meg a 18. szudoku- és a 32. rejtvényfejtő-világbajnokságot. Magyarország negyedik alkalommal adott otthont ennek az egyre népszerűbb versenynek, amelyen 40 ország közel 400 résztvevője képviselte hazáját. A szellemi állóképességet és gyorsaságot igénylő „versenysportról” Németh Zoltán informatikussal beszélgettünk.

– Hogy került kapcsolatba a rejtvényekkel?

– A Gádor iskola után a Fazekasba jártam, eredetileg matematikusnak készültem, de végül informatikus lettem. Az 1999-es rejtvényfejtő-vb után megvettem a verseny feladatait tartalmazó könyvet. A kötet egyik szerzője Mérő László volt, aki ma is aktív rejtvénykészítő. Elkezdtem fejteni, és teljesen magával ragadott ez a világ. A következő évben elindultam a válogatóversenyen, és rögtön kijutottam a világbajnokságra. Éveken át versenyeztem, de Egerben szervezőként voltam jelen. Összeállítottam a verseny feladatainak sorát. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden rejtvényt én készítettem. Tíz-tizenkét szerzővel dolgoztunk együtt, az én dolgom inkább az volt, hogy három napra lebontva megtervezzem, milyen rejtvények kerüljenek versenybe, hogyan épüljenek fel a fordulók, milyen legyen a nehézségi sorrend, hogyan történjen a pontozás – mindez egységesen, érthetően megfogalmazva, angol nyelven. Nem volt lehetetlen feladat, de komoly kihívást jelentett.

– A rejtvény szó alatt mit értsünk, keresztrejtvényt, esetleg szudokut?

– Ezek a legismertebbek, de egy világbajnokságon nem jöhetnek szóba a klasszikus keresztrejtvények, mert erősen nyelv- és kultúrafüggők. Az egyik legfontosabb alapelv a nyelvi és kulturális semlegesség. A szudoku beleférne, hiszen az ábrát egy szabályrendszer alapján kell kitölteni, de nem része a rejtvényfejtő-vb-nek, mert népszerűsége okán külön versenyt rendeznek belőle. Ezen a vb-n logikai feladványok szerepelnek, amelyek megoldásához olyan készségekre van szükség, mint a szabályalapú következtetés, az elemi számolás, a vizuális gondolkodás, mintafelismerés vagy éppen térbeli tájékozódás. A vizualitás különösen fontos: gyakran magam is megdöbbenve figyelem, milyen gyorsan látják át a versenyzők a feladatokat.

– Mivel foglalkozik, ha nem rejtvényt fejt vagy készít?

– Informatikusként dolgozom, jelenleg a GE HealthCare-nél fejlesztési vezetőként. Olyan szoftverek készítésével foglalkozunk, amelyek orvosi képalkotó berendezések – CT-k, MR-ek – képeinek feldolgozását segítik. A zene is fontos része az életemnek. Zongorázom, és a kilencvenes évek vége óta Hollerung Gábor kórusában (Budapesti Akadémiai Kórustársaság – a szerk.) énekelek. Az életemben a matematika, az informatika, a rejtvények és a zene jól kiegészítik egymást. Mindegyik másképp kapcsol ki, és együtt biztosítják számomra azt az egyensúlyt, amelyben igazán jól érzem magam.

Tamás Angéla